Szintúgy tegnap olvastam el ezt a képregényt is. Szerintem ugyanúgy színesíti a magyar képregénypiacot és jó hogy megjelent.
A magyar kiadás puhafedeles, fényes papírra nyomott. Nekem nagyon tetszik mind a formátuma, mind a minősége (borító vastagsága szerintem jól el lett találva). Ennek ellenére maga a mű nem nyerte el teljességgel a tetszésemet. Tökéletes példa arra, hogy miért nem szeretek könyveket olvasni. Nekem nagyon száraz a szövege, sok helyen elbeszélő (elmeséli hogy mi történik) ahelyett hogy lerajzolta volna. Ilyen részek pl a régi Drakulon, mely pusztulásának folyamatát gyönyörűen le lehetett volna "festeni" vagy a csonttemplom keletkezésének borzalmai. Szövegében egy hibát találtam, de az szerintem nagyon nagy.* Anyám helyett szinte mindig "anya" hangzik el, holott a tiszteletet nem csak az "ahogy óhajtod" vagy "ahogy kívánod" szavakkal szokták megadni az uralkodónak, hanem az "anyám" vagy "apám" megszólításokkal is. Grafikailag nekem bejön, maga a környezet/világ ahol játszódik az is, de szerintem sokkal többet ki lehetett volna hozni belőle. Mondjuk a befejezése az kifejezetten tetszik: "Elindul végzete felé", de tulajdonképpen nem derül ki hogy szó szerint kell érteni a VÉGzetet (tehát elbukik a csatában) vagy pedig az a sorsa hogy egyedül legyőzze a sereget. Nagyon szeretem az ilyen befejezéseket, amikor nem adják az olvasó szájába a "megoldást".
Megtartom e a gyűjteményembe?
Igen, mert a hangulata és a látvány tetszik, annak ellenére hogy az elbeszélős részek számomra nyögvenyelősek.
* Harza Tamás, a fordító mondta hogy ő azért gondolta úgy hogy "anya" legyen a szövegben anyám helyett, mert Vampirella közeli (érzelmi) viszonyba van édesanyjával és ugye a többi gyerek is. Szóval ő ismeri a Vampirella sztorikat, ezért úgy gondoltam hogy az a korrekt hozzáállás ha az ő szemszögéből is leírom a dolgot. :)
2010. december 8., szerda
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése